Feladatunknak tekintjük, hogy a helyi önkormányzatok érdekeinek hangot adjunk, nem csak az Élhető Települések Szövetségén belül, de központi államigazgatási szinten egyaránt. Éppen ezért a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban betöltött pozíciónkat kihasználva megragadjuk az alkalmat, hogy a helyi önkormányzatok fontosságát kifejezzük és az élhető Magyarország felépítésében kiemelkedő szerepüknek hangod adjunk.
Megfogalmaztuk a fejlődés első szükséges lépéseinek tekinthető öt pontot, aminek utolsó, de annál lényegesebb pontja a helyi önkormányzatok és közösségek jogainak kiszélesítése, hatásköreinek bővítése, forrásaik növelése. Mindezt abból a célból, hogy a helyi igények a lehető leghatékonyabban tudjanak megvalósulni, a helyi körülmények és sajátosságok megfelelően kerüljenek értékelésre és a központi stratégiaalkotás, illetve forráselosztás a térségek eltéréseit figyelembe véve kerüljenek meghatározásra. Úgy véljük a helyi önkormányzatok felvirágzása Magyarország felvirágzását eredményezi, amihez elengedhetetlen a jelenlegi rendszer reformálása.
Álláspontunk szerint nem lehetséges minden problémát központi szinten kezelni, sőt bizonyos körülményeket érzékelni sem. Abban az esetben, ha mindent centralizált módon kívánunk kezelni olyan részletek vesznek el a folyamatok közben, amik nélkül nem problémákat oldunk meg, hanem tüneteket kezelünk és új problémaköröket generálunk. Megfelelő mélységű megoldások nélkül nem remélhetünk kielégítő változást, így bármelyik korábbi problémakörhöz tartozó megoldási javaslatunk csupán időleges előrelépéseket eredményezhet. A megoldások szükséges átfogó megvalósítására csak helyes adatokkal, helyes megközelítéssel, és kellő rezilienciával leszünk képesek, amit az önkormányzatok megfelelő mértékű bevonása nélkül nem lehetséges elérni.
A korábban kifejtett problémakörök mindegyikében fontos szerepet kapnak az önkormányzatok, legyen szó az alapvető hiányosságok pótlásáról, egy indikátorrendszer és hatásvizsgálatok kialakításáról, egy ellenőrző intézményrendszer megalkotásáról vagy épp a tudásalapú társadalom felépítéséről. Természetesen nem képzelhetőek el ezen intézkedések központi állami tevékenység nélkül, de ugyanolyan fontos szerepe lehet az önkormányzatoknak, hiszen ők állnak közvetlen kapcsolatban a lakossággal, minden beruházás és fejlesztés végső kedvezményezettjeivel és haszonélvezőivel.
A fejlődés alapjainak megerősítése sok esetben településeken, sőt régiókon átívelő beruházásokat igényel, de minden ilyen a problémafelméréssel és az elérni kívánt célok kialakításával kezdődik. Pont a településhatárokon túlnyúló érdekeltségek miatt elengedhetetlen a településvezetők közötti kommunikáció sürgetése a jelenlegi központi döntési rendszer helyett. Nem szűnnek meg a problémák a határoknál, illetve számos nehézség nem oldható meg településenként, hanem közös munkára és közös érdekérvényesítésre van szükség. Ezen túlmenően a települések közvetlenül képesek felmérni az adott infrastruktúrák állapotát, illetve képesek tájékozódni a lakosság tapasztalatairól és igényeiről legyen szó akár a közlekedést, a vízhálózatot vagy épp az idősellátást érintő szolgáltatásokról. A lakosság közvetlen meghallgatása nem csupán a problémák és hiányosságok feltárását és megértését szolgálhatja, de a csökkentheti az érthetően felmerülő ellenérzést a fejlesztésekkel szemben. Minél jobban be tudjuk vonni az érintett polgárokat annál tisztábban látják a körülményeket, így annál könnyebben elfogadhatják a kivitelezések alatt felmerülő és nem elkerülhető kényelmetlenségeket.
Egy indikátorrendszer kiépítése, illetve a hatásvizsgálatok elvégzése szintén az önkormányzati szinten kezdődik. Minden település más, mindegy, hogy épp gazdasági, földrajzi, demográfiai vagy környezeti szempontokat vizsgálunk éppen ezért minden település problémái eltérő súllyal jelentkeznek, amit pedig megfelelően értékelni kell. A térségek közötti eltérések kiegyenlítése közös érdekünk, mivel az ország fejlődését egységként kell tekintenünk, ezért nem lehetséges bizonyos szintű beruházások megvalósítása, amíg egyes területek súlyos leszakadással küzdenek. Hosszútávon tehát kifizetődőbb egy egységes településhálózatot fenntartani és fejleszteni, mint a jelenleg is fejlett térségeket tovább erősíteni, annak ellenére, hogy rövidtávon ez a megoldás könnyebb és egyszerűbb feladatnak tűnik. Hasonló módon a hatásvizsgálatok elvégzése sem nélkülözheti a települések alapos ismeretét az eltérő körülmények következtében. Egy-egy település esetében eltérő hatást gyakorolhat ugyanazon típusú beruházás, ami miatt megfelelően igazítani kell minden esetben a települési adottságokhoz mérten még a legkisebb fejlesztéseket is. Ideális esetben, tehát a települések pont azokat az információkat képesek szolgáltatni, amik a forráselosztás, illetve a fejlesztések és kivitelezések hatékonyságához járulnak hozzá, ezzel az eredményességet és társadalmi elégedettséget is növelve.
A szabályozás és ellenőrzés modern intézményi kereteinek kialakítása során szintén fontos szerepet kaphatnak az önkormányzatok. Elsősorban vannak jelenleg is települési hatáskörbe tartozó jogszabályok, amelyek megfelelő módosításával vagy új jogszabályok alkotásával nagymértékben hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődés megvalósításához. Ezen kívül pedig azon lobbitevékenység elvégzése is elvárható az önkormányzatok érdeközösségeitől, ami a jelenlegi jogszabályi környezet által kialakított akadályok lebontását és új, előremutató jogszabályok megalkotását szorgalmazná. A szabályozás mellett az ellenőrzésben is fontos szerep biztosítható a települések számára, ugyanis nem elegendő megfelelő jogszabályokat hozni azokat be is kell tartani, amire adott esetben megfelelően ösztönözni kell a jogalanyokat, ellenkező esetben pedig arányos szankció kiszabására kell sort keríteni. Érdekellentétek és vitás helyzetek felmerülése esetében pedig a konfliktuskezelés helyi szintű megvalósítása is előnyös, erőforrás felhasználás, időigényesség és a döntések elfogadásának hajlandósága szempontjából is. Az állapítható tehát meg, hogy a helyi sajátosságok és érdekkörök ismerete a végrehajtás során is kiemelt fontosságú mind hatékonyság mind eredményesség szempontjából.
A negyedik alapvető problémakör a tudásalapú társadalom felépítése. A megoldási javaslatunk egy átfogó és az oktatás és kutatás minden lehetséges szintjét érintő reformról szól, ami összetettsége miatt az önkormányzatokat is bevonja a megvalósításba. Az megújuló oktatáshoz és a kívánt tudásalapú társadalmi berendezkedéshez szükséges szemlélet kialakításában minden hatalmi aktornak szerepet kell vállalnia. Továbbképzések, társadalmi edukálás, workshopok megszervezése, közösségi ismeretterjesztés és kommunikáció mind könnyedén megvalósítható önkormányzati szinten is, viszont annál nagyobb szerep lehet az elérni kívánt célokban.
A négy kiemelt problémakör mindegyikében fontos szerep jut az önkormányzatok számára, még a jelenlegi jogköreikhez mérten is. Álláspontunk szerint viszont nem a jelen helyzet ideális, hanem a hatáskörök bővítésére és az önkormányzati források növelésére lenne szükség. Természetesen nem ezek azonnali megvalósítását tartjuk ideálisnak, hanem egy fokozatos átmenetet, ami lehetővé teszi az önkormányzatok számára a szükséges szervezeti változtatások megvalósítását és a szakmai ismeretek elsajátítását. Ennek során szükség van szakmai és civil szervezetekre, amik megfelelő segítséget tudnak nyújtani, illetve állami koordinációra, ami megfelelő keretet tud teremteni az átmeneti időszakhoz.
Az átmenet feltehetően lassú és bonyolult feladat lenne, de annál hasznosabb eredményeket biztosítana össztársadalmi és kormányzati szinten egyaránt. Az korábban leírt lehetőségek sokszorosa nyílna meg az önkormányzatok előtt a fenntartható fejlődés folyamatában. Ez pedig azt is eredményezi, hogy a beruházások hatékonysága és eredményessége a jelenleg megugorható mértéken felüli eredményeket is elérhet. A fenntartható kormányzás egyik alapvető gondolata, hogy a problémákat a lehető legalacsonyabb szinten, a helyi önkormányzatokon keresztül kell megvalósítani.
Ezt szem előtt tartva sürgetjük az ötödik általunk kiemelt problémakör rendezését: a helyi közösségek számára, jelentőségüknek megfelelő mértékű, széleskörű jogkörök biztosítását, hiszen önkormányzatok nélkül nincs fenntartható fejlődés és nincs élhető Magyarország.
